A legenda szerint a főnix madár milyest a fészke elkészül elégeti magát a saját fészkével együtt, de újraéled! Éppen ezért az újjászületésnek is a jelképe. Nem gondolnám, hogy a HHO téma eltűnt volna véglegesen, sőt, szerintem még csak most kezdődik majd a forradalma. Miért is gondolom? A magyarázat rém egyszerű. A válság gondolkodásra is készteti az embereket, kivéve persze azokat, akiknek nincs mivel! Ennek okait nem a születési rendellenességben keresem, hanem abban, hogy még mindig nem látják egyesek a fától az erdőt. Ezt az átmeneti vakságot pedig általában az okozza, hogy nem érinti őket sem a gazdasági válság, sem pedig az embertársaik iránti megértés, vagy szeretet, hogy nagy szavakat használjak. Ők a taposi, törtető kategória képviselői. Ők akkor is lehúzzák rólad az X-edik bőrt, ha a húsod marad már csak a helyén! Az emóciós képesség teljes hiányával bírnak. Olyan, mintha szándékosan tevékenykednének a szent ügy érdekében, persze a háttérben nem ez van, hanem a rablás, a taposás, az átverés. Természetesen a HHO dolgokra gondolok és nem akarok eltérni a témától. De ki is ennek az oka? Hát mi magunk. Nem kell ujjal mutogatni másokra, csak kell egy tükör és bele kell nézni! Ott lapulnak a tettesek! Éppen ezért most nagy szükség van a megújulásra, az újjászületésre.
De lehet e a szemellenzős látásmód ellen védekezni és hogyan? Lehet. A módszer kétféle is lehet.
Az egyik, melyet ilyenkor legtöbben követnek, hogy vesznek egy fekete kendőt és letakarját a tükröt, mint egyes helyeken, ahol halott van a háznál. Ez a könnyebbik megoldás, hiszen amit nem látok, az nem is fáj! Ám vannak olyanok is, akik fogják a rongyot és még a port is letörlik ilyenkor a tükörről, hogy minél tisztább képet adjon vissza arról, aki beletekint! Ez lenne a cél!
Meg kellene néznünk, hogy mit értünk el eddig, mik az eredmények, ám megint itt egy "de". Mert bizony meg kellene osztani az eredményeket másokkal is és nem csak megelégedni azzal, hogy nekem működik és használom. Sajna nem sokan vannak így, mármint a megosztással. Tisztelet a kivételnek, ők azok, akikre általában számítani lehet. Sokan azt mondják, hogy azért nem publikálnak, mert lenyúlják az eredményeiket, sokan meg azért, mert lusták. A lustaság pedig a magyarság fő erénye! Ezt tudjuk. De a fő erények sora ezzel persze nem merül ki, a másik a sültgalamb effektus! Ha valaki nem tudja mi az, annak majd elmagyarázom egyszer, de gondolom nem szükséges. Mindezek tudatában bátorkodom feltámasztani a "HHO főnix madarát" a hamvaiból. Állítólag ugyan annyi ideig él, mint az elődje, sőt még a hamvakból egy tojást is készít! Az utóbbival nekem semmi gondom, menni fog! :)
Akkor térjünk a tárgyra. Az elmúlt csendesnek mondott időszakban a saját anyagi lehetőségeim szerint valamicskét én is kísérleteztem. Nem sokat, csak keveset. Most ezeknek az eredményeit fogom megosztani Veletek, vagy Önökkel, kinek melyik tetszik jobban. Két dolgot vizsgáltam. Egyik az elektrolit volt, ez az egyszerűbb, mivel én csak összesen 3 löttyel kísérleteztem. Egyet azonnal ki is ejtettem a sorból, mert nekem nem jött be, ez pedig a szódabikarbóna vizes oldata. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem használható, mert mellette szól az ártalmatlansága, ha kiömlik nem marja szét a kezed és így tovább, szóval sokminden szól mellette. Ennek ellenére én a megtermelt durranógáz mennyiségét és a ráfordított elektromos teljesítménytvoltam kénytelen elsődleges szempontnak tekinteni.
Tahát maradtak ketten a levesben: NaOH és KOH vizes oldata. A két harcos, aki megküzdött a kegyeimért. Mindketten nagyon hasonlóan teljesítettek, de rövidre fogva a dolgot nekem a NaOH oldat jobban tetszik. Sokkal kevésbbé volt hajlamos a habzásra, bár hozzá kell tenni, hogy nekem a habzás soha nem okozott gondot, mert a tesztek során is csak extrém rossz körülmények között sikerült kicsikarni intenzív habot a bontókból. Szándékosdan írom a többes számot, mert bontója és más egyebek is befolyásolják a dolgot. Mit is értek ez alatt? Csupán annyit, ha jó tömény elektrolitot kezdek használni egy szerencsétlen kialakítású bontóban, akkor bizony jelentkezik a habzás is de nem egyedül, hanem egyéb nemkívánatos jelenségekkel együtt. De ezek akár egy külön bejegyzést is igényelnének, tehát ezzel nem foglalkozom. Ha valaki utána akar járni, akkor sajna el kell végeznie egy hasonló kísérlet sorozatot, amire mindenkinek, aki teheti van lehetősége, csak idő és pénz kérdése. Mi az ami tetszett? Sokkal kevésbbé hajlamos a habképződésre, mint a KOH oldat. Az elektromos vezetőképessége egy hajszállal rosszabb ugyan a KOH oldatnál, természetesen ugyanolyan töménység mellett, de pl. PWM nélkül sokkal jobban lehet vele olyan töménységű eletrolitot készíteni, ami majd nem nyomja ki a biztosítékot egy fél óra múlva, ha van egyáltalán a rendszerben, vagy nem fűstöl el tőle az autó generátora rosszabb esetben.
De mi is a lényeg? A legfontosabb minden esetben, bármely elektrolit változatot is használjuk a három közül, hogy a lehető leghígabb elektrolitot tegyük a rendszerbe. Ha valaki nem akar PWM-et használni, akkor ezt úgy kell érteni, hogy az adott gáztermelés igényt kell összhangba hozni a bontásra fordított elektromos teljesítménnyel, de úgy, hogy a lehető legrosszabb körülmények között se károsodjon az autó generátora. Nem egyszerű feladat, de megoldható. "B" változatként, ami minden rendszerünkre érvényes, el kell fogadnunk, hogy csodák nincsenek ezen a téren. Nem tudjuk egyenlőre áthágni a fizika törvényszerűségeit, ezért a legjobb hatásfokra kell törekednünk és nem félremagyarázni a dolgokat.
A szemfényvesztés és az ígéretek nem termelnek több gázt!
Ellenben rendesen csökkentik a pénztárca súlyát! Csak olyan helyről szabad bontót vásárolni, ahol meg is tudják mutatni, hogy mennyi gázt termel és milyen feszültség és áramfelvétel mellett. Avagy csináld magad módon, sokszor sokkal tisztességesebb és sokkal jobban teljesítő bontókat lehet előállítani, mintha valami gagyi cuccot venne az ember - szokás szerint - horror áron.
A legfontosabb alapvető dolog: biztosítani a bontóhoz mérten a legjobb hatásfokot. Az egyéb kialakításokról a továbbiakban lesz szó.
Más, ami hatalmas félreértésekre ad okot. A PWM nem növeli a gáztermelést.
A kísérleteim második fázisában magával a bontóval foglalkoztam behatóan. Pontosítom a dolgot. Az aggasztott, hogy mi lehet az oka a merülős bontók - ide értve a csövest is jelen esetben - és a DRY-CELL rendszerűek közötti hatásfok különbségnek, s hogy ezt hogy lehet orvosolni. Ehhez tudni kell azt, hogy a felszabadult oxigén és hidrogén az elektrolitba zárt buborékok formájában jön létre. Ez persze természetes. Akkor nézzük meg, hogy miért is annyira szilárd az a buborék és mi teszi úgymond gyengébbé, vagyis mikor tud a megtermelt gáz könnyebben kiszabadulni a fogságából? Nyilván, ha vékonyabb a hártyája. Ez viszont egyenesági következtetést von maga után: híg szappanos léből a gyereknek sem sikerült a buborékfújóval elég nagy bubit fújni, ezért valami sűrűbbet kellett neki csinálni. Ugye? Mit is mondtam? A lehető leghígabb elektrolitot kell használni! Miért is? Hát elsősorban ezért, mert minél töményebb az oldat, annál nagyobbak és erősebbek lesznek a bubik. A hatásfok összefügg azzal, hogy mennyire hamar tud felszabadulni a gáz a buborékokból, vagyis mennyire zárják el a ki nem pukkant bubik az utat a lemezek elől, hogy friss elektrolithoz jussanak.
A következtetés innentől fogva teljesen egyértelmű volt, biztosítani kell a szabad teret a buborékok kipukkanásához, de nem ám akár hol, hanem a bontón belül!
Ezt a megfelelő lemezforma és lemeztávolság fogja megoldani. Nosza rajta, elemezzük a dolgot. Vegyünk egy általában használatos bontót, töltsük fel elektrolittal és kapcsoljuk be. Figyeljük meg, hogy mi is történik. Az első pillanatban hirtelen elindul a gázfejlődés és még az alső csövön is visszamegy a buborék, mert a felső térben olyannyira torlódik, hogy túlnyomás alakul ki. Lenyomja az elektrolit szintjét, akár teljesen le is ürítheti hirtelen a bontót, főleg azokat a fajtákat, melyek inkább hasonlítanak egy daxli kutyára, mint egy elektrolizáló berendezésre. A leürült bontóban ilyenkor lecsökken az áram, minek hatására a megtermelt gáz is jócskán elapad, erre feltöltődik a gravitáció folytán a bontó elektrolittal, majd a jelenség kezdődik előről,. vagyis megint leürül, ..... stb. Ez a "pumpálás" jelensége. Ezt a kis méretű lemezekből összerakott, sok lemezes, ráadásul kevés semleges lemezzel készített bontók produkálják. A rossz lemezforma és a sűrű elektrolit csak növelik a bajt.
A képek természetesen nagyíthatóak, jobb egérgomb - kép megnyitása opció.
Megoldás: tervezzünk olyan lemezformát, ami biztosítja a jó feltételeket. A bontó ezek után nem sima kis DRY-CELL, hanem egy igazi "HIBRID" bontó lesz. Miért ez a neve? Egyszerű. Teljesíti a merülős bontó kritériumait és egyesíti azokat a szárazcellás bontó tulajdonságaival. Nem kellett nagy ész kitalálni ezek után, hogy hogy is nézzen ki. A fenti rajz megmutatja mindezt. A méretek pillanatnyilag nem is érdekesek, hanem inkább a forma. Felül nagy tér, ott ki tudnak szabadulni a buborékokból a gázok.
Azért van ezzel kapcsolatban is még egy nagyon fontos dolog. Az elektrolit szintje nyugalmi, vagyis kikapcsolt állapotban NEM HALADHATJA MEG A KIVÁGÁS ALSÓ SZINTJÉT, vagyis legfeljebb a lemezek felső peremét érheti el. Ez nagyon fontos. Egyébként ez az elv biztosítja majd az egyesek szerint létrejövő "kóbor áramok" elleni védelmet és ami ennél is sokkal fontosabb, a téli üzemmódban nem kell bele holmi alkoholos adalék, amely amúgy is lepárolódik az elektrolitból. A lemezek alsó felében a lukacskák igen csak kis méretűek, hiszen azoknak nem az a feladata, hogy dőljön bele az elektrolit, hiszen itt a gáz a bontón belül szabadul fel, tehát az elektrolit utánpótlása közel annyi, amennyit elbontott az elektrolízis során. Ez annyit jelent, hogy olyan kicsire lehet venni a kiegyenlítő lukak méretét, ami elegendő ahhoz, hogy az elektrolit szintje minden cellában egyenlő legyen. Még az 1-4 mm átmérő is bőven elég, nincs szükség nagyobbra. Ez a bontó forma soha nem fog "pumpálni", meglehet itt is valamennyivel lejjebb megy az elektrolit szintje üzem közben, de ez szinte lényegtelen. Sokan mondják majd, hogy felesleges felül a nagy kivágás, de lelkük rajta. Ez nem egy utasítás, hogy így kell lennie, ezek csupán az én kísérleteimnek az eredményei. Lehet próbálkozni! Biztos vannak sokan, akik helybenhagyják a megállapításomat és sokan, akik cáfolják majd. Semmi gond. Nekem működik. Ha valakinek van jobb ötlete, akkor rukkoljon ki vele, itt a tér, itt a lehetőség!
Ez egy kis sematikus rajz, hogy jól lehessen látni a hatalmas teret a lemezek felett, ahol a gázok nyugodtan kiszabadulhatnak a buborékokból!
De egy kicsit azért visszautalnák a korábban nyilvánossá tett videóima is. Ha valaki figyemesen végignézte azokat, akkkor már eleve hasonló következtetésre kellett, hogy jusson, mint amit most összefoglalva megtettem. Volt olyan, amikor teszteltem híres, jól beváltnak mondott bontót, mellyel elárasztani igyekeznek a világot, volt olyan, amikor bebizonyítottam, hogy az alkohol nem éppen megbízható fagyásvédő szer. Korábban egy kis animációban megmutattam, hogyan kell elrendezni téli fagyokra egy bontót, vagyis már akkor is az elektrolit szintekkel variáltam, mert az volt a használható módszer. Azt is bemutattam, hogy a PWM mit csinál és hogyan, voltak jelalakok is, aki ért hozzá az láthatta is a lényeget. Ennek ellenére senki nem mondta, hogy nem jó, vagy tud jobbat! Igaz azt sem sokan, hogy ez a megoldás az egyetlen célravezető. A magam részéről úgy érzem mindent megteszek ahhoz, hogy minél többen bízzanak ebben a megoldásban és ne pocsékoljuk a FÖLD oly drága levegőjét, ne szennyezzük a környezetünket!
Egy kis kitérő ezzel kapcsolatban. Mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre! Én is. Magam is dohányoztam, de már vagy fél éve abba tudtam hagyni, minden fenyegetés, vagy segédeszköz nélkül. Igaz, annak idején sem fújtam a füstöt senki orra alá, de ez lényegtelen. Egy kicsit tovább megyek viszont. A villamos megállóban sem lehet rágyújtani, mert zavarhatja a mellettünk állókat. Tény, helyes, egyetértek vele 100%-ig.
Vegyük példának mondjuk Pesten a körutat. A villamos megáló általában egy keresztutca előtt van, nem mögött. Mi is történik? Megáll a villamos, majd jön, ha jön. de addig ott állok a megállóban és várok. Az autók hol vannak ilyenkor? Közvetlen mellettem, az úton és amikor piros a lámpa ők is állanak, vagyis csak a kaszni, de a motor az jár! Jön is a rengeteg kipufogógáz, egyenesen a pofámba! Ettől engem, ha nem dohányzom, vagy, ha igen, akkor ki véd meg? Ez ellen miért nem tiltakozik senki? Egyetlen autónak a kipufogó füstje sokszorosa annak, mintha egyetlen cigarettát elszívtam volna, s a mellettem állónak állandóan a képébe fújtam volna a füstöt! Ja.... és sokan állnak a megállóban, jut belőle bőven mindenkinek!!! Nem marad ki senki. Sőt messzebb megyek, nem kell, hogy dohányozzon valaki óvoda, bölcsöde, vagy bármely intézmény mellett, mert apu, vagy anyu autóval hozza a gyereket és többet szennyez a levegőn egyetlen megállással, mintha egy sereg dohányos füstölne ott.
A fenti aprónak tűnő anomália soha nem lesz feloldva! Éppen ezért mondom, hogy mindegy, hogy kinek tetszik, vagy kinek nem, de a HHO használata egy gépjárműben akkor is hatásos, ha "csak" a károsanyag kibocsájtást csökkenti!
Nos, ez az összefüggés a HHO használata és a "főnixmadár" újraéledése között. Nagyon jó lenne, ha mindenki igyekezne továbbiakban is óvni, védeni és tenni azért, hogy minél tisztább levegőt szívhassunk be, hiszen ha jól sejtem ez éltet bennünket! A megevett zsíroskenyér, vagy fehérpecsenye - mindenki válassza ki a megfelelőt - csak adalék! Tiszta levegő nélkül, s ez tényleg nem csak szlogen, nincs minőségi élet sem!
Ez persze nem annyit jelent, hogy mindenki dobja el az autóját és üljön szekérre, bár ez is egy lehetőség, hanem azt, hogy amit a gyárak hatalmas erőfeszítéssel sem tudnak megoldani, az egy pár tízezer forintos ráfordítással bármennyire is hihetetlen mindenki meg tudná tenni! Szívesen segítek mindenkinek ebben, csak kérdezni kell, mindent meg lehet oldani, csak akarni kell!
A hosszúra sikeredett mondókámnak a végére értem. Csak kívánni tudom, hogy segítsen mindenki abban, hogy a HHO főnix madara újraéledhessen!
Üdvözlettel: patkolttojas
