Az előző részben összeszereltük, beépítettük a cellát. Hogy ez a száraz cella mekkora legyen, mekkora áram bevitellel, koncentrátummal ebben a részben próbálom összegezni.
Míg a 3. részben a dolog technikai, most az elméleti részével szeretném az olvasókat megismertetni. Száraz cellához száraz téma, de ezzel is foglalkozni kell, hogy minél jobb cellákat tudjunk fabrikálni.
Először is fontos megemlíteni, hogy ez a HHO dolog nem ingyen van és főleg nem a klasszikus értelemben vett energiaforrás. Nem ingyenes, mert energiát viszünk be a víz bontásához, bár a víz elméletileg ingyen van. A termelt gáz sem tiszta hidrogén. 2/3 rész hidrogén, 1/3 rész oxigén, csak más atomi szerkezetben mint ahogy az a vízben található. A keletkezett gázunk (mostani ismereteink szerint) csak katalizátor, segítő közeg ahhoz, hogy a drágán megvett benzinünkből többet hozzunk ki. Hiszed vagy sem a benzin kb. 20%-a végez hasznos munkát. A többi hő, vagy simán benzingőz formájában távozik. A hozzáadott durranógáz javít ezen a gazdaságtalan folyamaton. Hogy mennyit? Elég sokat! Ez a segítség ölt testet a következő tankolásnál.
A jól átgondolt és gondosan megépített rendszerünk, nem csak benzin megtakarításban jeleskedik, de főleg a károsanyag kibocsátás csökken drasztikusan, egyesek szerint akár 90%-ot is. Ezt többször kiderült CO méréseknél. Kíváncsi lennék ha beállítanék vizsgára, ketyegő HHO generátorommal. Így eljátszva a gondolattal, meg is teszem októberben.
A gáztermelés mennyiségét befolyásoló dolgok:
- Vízet bontó felület nagysága (elvileg minél nagyobb, annál több gáz)
- Lemezek közötti távolság, tömítés vastagsága (mennél vékonyabb, annál jobb)
- Elektrolit töménysége (ezt mostantól tekintsük 5%-nak)
- Két lemez közötti feszültség (2-2.5 között optimális)
- Száraz cella konfiguráció (+-..., -+-..., +1-2-3-4-5 semleges-, stb.)
- Hőmérséklet (optimális tartomány 20-30 C között)
- Bevitt teljesítmény
hogy csak a legfontosabbakat említsem.
A száraz cella gáztermelésével kapcsolatban, van egy pár irányadó érték amiben majdnem mindenki egyetért.
Egy ilyen az 1:20-hoz, vagyis 5%-os elktrolit arány. Ez alatt ritka, nem fogod igazán látni a pezsgést, e felett olvadt vezetékeket, elszaladt Amper számot fogsz tapasztalni.Egy másik a 2-2.5 Volt két lemez között. Ezt hogyan érjük el arról alant írok.
Motorod HHO gáz szükséglete: 1/4-1/2 liter/perc/ 1000 cm3. Irreálisan magas gáztermeléssel nem érsz el kedvezőbb hatást, sőt a folyamat megfordul, ez fokozottan igaz az újabb autókra. A rengeteg extra gázt, pl. a lambda szondán át az autó komputere nem tudja értelmezni, és még a beépített kicselező elektronika sem fog tudni javítani a helyzeten.
Itt álljunk meg egy szóra: el kell döntened mit szeretnél? Sok gázt, nem számít mennyi energiával, vagy egy adott cm3-hez, egy adott gáztermelést a lehető legjobb hatásfokkal előállítva? Legtöbben szerintem a 2.-ra szavaznak.
Itt jön be a képbe egy újabb szám, az MMW. Milliliter gáz/perc/Watt. A 100%-os hatásfok 9.28 MMW, 25 C-nál, 101.325 Kpa nyomás mellett.
Ez azt is jelenti, hogy 1 liter gázt, 1 perc alatt, 107.7 Watt energiával csiholsz. Ha tovább osztod a 107.7 Wattot 13.8 Volttal, 7.8 Ampert kapsz. Mennél közelebb kerülsz ehhez az értékhez, annál jobb a cellád. Ezt már 1832-ben Faraday kiagyalta. Ha vagy a légköri nyomás, vagy a hőmérséklet megváltozik, valamerre az MMW is el fog mozdulni. Ez kísérletekkel bizonyítható. Az álatalam épített 11 lemez száraz cella MMW-je most 4. Igaz 6.5 körül volt az enyém is, de ahogy említettem balga módon hozzáadtam egy kis káliumhidroxidot. Amperszám fel, gáz ugyan annyi, tehát rontottam a hatásfokon. Saját kár, meg tanulás stb. Az USA-ban már rutinszerűen építik a 7-es értékkel bíró cellákat. Vannak akik már 20 feletti értékről beszélnek sőt árulják is a cellát. Szerintem ezt óvatosan kell kezelni...cgi.ebay.com/ebaymotors/WORLDS-FIRST-ADJUSTABLE-OUTPUT-HHO-HYDROGEN-GENERATOR_W0QQitemZ250587368033QQcmdZViewItemQQptZMotors_Car_Truck_Parts_Accessories
Ha megnézed a hozzá tartozó leírást (én végig olvastam) túl sok a füst. Azokat akarják elszédíteni akik nem igazán értik az alapokat sem, így jó nagyokat lehet mondani. Maradjunk annyiban, ha cellád MMW-je 5-6 körüli lesz, valamit jól csináltál...
Hogy kicsit politizáljak is, belegondoltál abba, (itt főleg az idősebb olvasókra gondolok), mennyit csökkentek az autóid fogyasztása az elmúlt 40 évben?
Megmondom: szinte semmit! Soroljam az enyémeket? '68-as Moszkvics 9 liter, kb. 5 Ladám volt 8-9 liter, '76-os Ford Fiesta 7-8 liter,'82-es VW Jetta 8-9 liter '86-os Toyota Corolla 7-8 liter, '93 VW Golf 8-9 liter, '98-as Honda Civic 7-8 liter. Volt egy rakat más is de az eredmény ua. csak a lista lenne hosszabb. Egy éve volt alkalmam vezetni egy 2008-as amerikai Ford Focus-t 8000 km-en át, 8-9 liter/100 km. Mondjuk erő nem volt benne, de ez derék egy jenki "high-tech" autótól.
Az újak: szinte decire ugyanennyi, kivéve ha extra milliókat költesz egy szuper-duper hibridre. Mennyivel jobbak a mostaniak? Tele vannak elektronikával, amihez az átlag ember hozzá se tud szagolni. Fényesebb a gagyi műanyag, és több lámpa, bocs led, vibrál a szemed előtt. Ledet hintenek a szemünkbe a port kiváltandó.
Amit ebből az egészből ki akarok hozni az az,- mielőtt valaki megkérdezné, hogy ha ez a technológia ismert, miért nem alkalmazzák-, hogy az autógyárak semmi perc alatt ki tudnák fejleszeteni azt a HHO generátort amivel a fogyasztásod kb. 1-2 liter/100 km lenne. Bizonyíték erre ez az oldal: az alapok itt vannak, kis finomítás egy tetszetős csomagolás és láss (látnál) csodát de izibe! A szemem előtt van a világ méretű riadalom ami az olajcégeknél kitörne.
Lehetne még példálózni az USA-val ahol a benzin ára röpke pár év alatt 90 cent/gallon(3.6 l)-ről felment az ár 3-4 USD közé. Ott sem mindenki Jockey Ewing, sőt... Ott ahol a kompakt autó 3600 cm3, 20 literes fogyasztással, amerika büszkesége a GMC dobozos furgon 8000 cm3, 30 literes étvággyal. Az autógyárak fröcsögik a hazugságot: itt az új, a továbbfejlesztett stb. és minden a régi csak úgy mint 40 évvel ezelőtt. Ők ezért is vágtak bele ilyen vehemenciával ebbe a témába. Meg még vagyunk mi... Snitt.
folyt. köv.
