Idáig elmerültünk az elméletben, építettünk cellát, beszereltük, megigézve néztük a bubikat, lássuk mitől fog ez az egész fogyasztáscsökkenést eredményezni.
Először is a cella felől közelítsünk. Simán mezítlábasan a cellára rákötöttük a 12 Voltot, működik a dolog, de... A víz bontása során a felvett áramerősség nem egyenletes, pulzál. Bontsuk nagyon kis részekre a folyamatot és képzeljük el egy víz atom bontását. Jön az "Amper" mondván itt bontanom kell. Nagy erővel nekilát, maximumon. Elindult a folyamat, erre észreveszi, hoppá kezd bomlani a dolog már nem kell olyan bivalynak lennem, alábbhagy. Ez igy megy fel-le-fel a bontás során. Közrejátszik még az elektrolit hőmérséklete,(mennél magasabb annál nagyobb az Amperszám).
Itt van egy dolog amit magyarítva talán termikus elfutásnak (thermal runaway eredeti angolban) lehetne fordítani. A hőmérséklet és az áramerősség egymást erősítve kölcsönhatásba lép egy bizonyos szint után.
Ennek a folyamatnak csak biztosítékunk fog gátat szabni. Hogy fokozzam, az elektromos generátorunk teljesítménye is ingadozó. Ha HHO generátorunk fel tud venni egy nagyobb áramerősséget, azt fel is fogja venni. Az én cuccom 20 és 24 Amper között ingadozik, ritkán felmegy 26-ra.
Megoldás: pulzus szélesség modulátor. PWM ahogy legtöbb helyen megjelenik a neten. Ez az elektronika általában max. 30-40 Amperig állítható. Amint beállítottuk a kívánt értéket, egyenletesen fog bontani kilengések nélkül, de megszaggatva az áramot. Ezt elektromos szakemberek jobban el tudnák magyarázni, de mi koncentráljunk jótékony hatásaira.
- Nem terheljük feleslegesen elektromos rendszerünket
- Ellenőrizhető, szabályozható gáztermelés
- Optimális kihasználása a cellának
- Élettartam növelő
A szabályozhatóságról bővebben: képzeljük magunkat araszolva a városban. HHO generátorunk ontja a gázt. Minek? Alapjáraton vagy alacsony fordulaton minimálisa a motor igénye. Nosza betekerek egy 5-6 Ampert, jó esetben 1/2 liter körül fog gázt adni. Bőven elég! Elektromos generátorom is meg fogja hálálni.
Kikerülvén a városból, vadul nyomom a gázt, fordulat magas, nosza 15-17 Ampert neki. Gáztermelés felmegy 1.5 liter környékére (persze ha a cella tud is ennyit produkálni). Összegezve a PWM egy extra, de nagyon hasznos kiegészítője rendszerünknek. Személy szerint ezt nem hagynám ki a rendszerből.
Ahhoz hogy a fogyasztáscsökkenés valóra is váljon az autón, pár szenzort ki kell cselezni. Ha autónk sima karburátoros, szerencsénk van. Vagy a keverék állítót kell szegényebbre tekerni és (vagy) a főfúvókát kisebbre cserélni. Ennyi.
Befecskendzős autónál fellelhető a MAP/MAF szenzor és (vagy) a lambda szonda (oxigén szenzor). A MAP egy szívó oldali légtömeg mérő. Normál esetben 1 és 5 Volt között (fordulatszámtól függően) küldi a jeket az ECU-be, mérve a bejutó levegő mennyiségét. Mivel termelt elegyünk gáz formájában érkezik, a MAP érzékeli és továbbítja a jelet az ECU-nek, halló falsot szívok, sok a levegő. Az ECU erre még több üzemanyagot lapátol hozzá, hogy tartsa az 1:14.7-hez való ún. sztoichiometrikus arányt. Így nem, hogy csökkenne, de még nőni is fog fogyasztásunk. A MAP elektronika közbeiktatásával és szabályzásával kamuzunk az ECU-nek. Nem öreg, minden rendben nem kell több benzin, sőt ez is sok.
5 vezetékes, szélessávú szonda
A lambda szondával ugyanez a helyzet, csak itt már a kimeneti oldalról kapja az ECU a jelet, mivel a többlet levegő itt is meg fog jelenni. Míg a MAP szenzornál viszonylag egyszerű a helyzet, a lambda szondából több féle létezik Ezen belül is főleg Toyotákon egy megint másfajta. Vannak az ún. keskeny és szélessávú szondák. A rérszleteket, hogy ez miért ilyen vagy olyan nem ecsetelném, inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy szondánkhoz megfelelő elektronikát vegyünk, építsünk. Legjobb olyat beépíteni ami mindkét fajtát kezeli, sőt olyat ami egyszerre 2 szondával is elbánik. Ennek jó hasznát vesszük ha autónkon dupla leömlő van. A készülőben lévő elektronika, minden itt felsorolt kritériumnak meg fog felelni.
elbánik. Ennek jó hasznát vesszük ha autónkon dupla leömlő van. A készülőben lévő elektronika, minden itt felsorolt kritériumnak meg fog felelni.
Egyszerű 2 vezetékes lambda szonda
Összegezve ha valamilyen érzékelő van az autónkon azt kezelni kell. A PWM választható, de erősen ajánlanám. Vannak még vízhőfokra,ilyen-olyan szenzorokra elektronika, de ezek már tényleg -ha sok a pénzed vegyél- kategória.
....és mikor már mindent beszereltünk, működik, még egy apróság. Adjunk nagyobb előgyújtást motorunknak! Erre azért van szükség, mert a durranógázzal dúsított keveréknek nagyobb a láng terjedési sebessége, magyarán gyorsabban ég. Ha hagyjuk az eredeti beállítást, a dugattyú felső holtpontja után következik be a "csúcs" robbanás (mekkora egyest kaptam anno ezért, tanáromat idézve: robbanás fiam a háborúban van). Ilyenkor a dugattyú már leszálló ágban van és a begyújtott keverék utána nyúl a dugattyúnak, ráütve egy jókorát, kopog, csilingel a motor. Így többet is fogyaszt.
Mielőtt valaki kérdezné: nem fogok kapcsolási rajzot egyikről sem feltenni! Nem azért mert irigy vagyok, egyszerűen azért nem, mert rajzról, működő elektronikát otthon összeállító emberkét még nem sokat láttam. Ránézésre meg tudom mondani, nagyjából mire való, de hogy az utolsó ellenállásig minden ott van-e aminek ott kell lenni, na annyira nem értek hozzá. Vitatkozni meg nem szertnék emberekkel, hogy felraktad és nem működik című műsor keretében. Másodsorban akivel összedolgozom, sem adja át a rajzot pontosan emiatt.
Ha hinni lehet az odaátról jövő híreknek, íme egy pár teszt eredmény:(MPG=miles/gallon, megtett mérföld -1.6 km- 1 gallon-3.6 l- benzinnel)
folyt.köv.
