Sziasztok!
Özönvíz után Afrika, de remélem ez senkit nem akadályoz HHO ügyben!!!
Hadd kezdjem a miegymással: kollégánk Farkas koma árulja a "jogot" a celláinak ill. a HydroclubUSA celláinak itthoni terjesztéshez. Potom 120.000 CAD. Rohangálnak fűhöz-fához a terjesztés miatt, repkednek a 10 millók, 150.000 Ft.-os nagyker ár, meg hasonlók. Kedves Farkas Úr: 1: nálam ugyanaz nagyker ár nélkül 40. 2:ha valaki van akkora idióta, hogy leperkálja a jogért a kért összeget, nagyon-nagyon mérges lesz. 3: jó lesz a weblapon összeollózott anyaggal vigyázni, mert az USA-ban nem sokat gondolkodnak, ha egy zsíros pert kell valakinek a nyakába varrni. Egyébként mindenki röhög az egészen, de nem kizárt, hallunk még az alakulatról a médiában.
Tapasztalatok: PWM. Mint már írtam a PWM egy hasznos, ha nem kötelező része a rendszernek. Igaz. Pár visszajelzést kaptam, melegszik a PWM, pedig 30 A alatt van az áram. Nos, első körben úgy kell az elektrolitet belőni, hogy PWM nélkül se legyen több 30-nál. A PWM biztosítja hogy 30 vagy az alatt legyen STABILAN. Ha simán 40-50 Ampert szív a rendszer, az extra 20 A-t a PWM nyeli el, a hűtőbordákon ill. a ventillátoron keresztül. Vagy legalábbis próbálja. Javaslatom: egyszerűbb beállítani a felvett áramot az elektrolittel és utána pár Ampert lenyomni PWM-ünk torkán, mint megvárni míg elfüstöl.
Járatva egy 13 lemezes cellát 5%-os elektrolittel, 14 Volttal, 16 A körül, 2 liter körüli gáz termeléssel, azt vettem észre, ha megemelem a feszejt 0.5 V-al, az áram 40 A fölé megy. De már egy két tizedes feszültség emlkedésre is elég nagy áram kilengéssel reagál, minimális extra gázzal. Tudom Ohm törvénye meg minden, de élőben más mindezt látni. Tehát megint egy jó érv a PWM mellet, ui. feszültség szabályzónk az autóban is kileng ennyit, mi meg csak nézünk bambán, miért halványul el minden.
A fent említett cella szerintem elég jó, amit annak tudok be hogy a lemezen lévő víz bemeneti ill. gáz kimeneti lyukak szélét lekezeltem, hogy az áram ne tudjon az elektrolitbe csorogni. Ugyanis ez a lecsorgás tiszta veszteség ami a melegedésben nyilvánul meg. Ne sajnáljuk ezt a kis extra munkát! Ez a jelenség egy idő után láthatóan is jelentkezik: a lyukak között megjelenik egy barna csík a lemezen, ami az áram vándorútját jelzi. A lemezek egyébként durva papírral keresztbe lettek csiszolva, utána pedig ecettel és hideg zsíroldóval zsírtalanítva. Ne feldjük ezután csupasz kézzel már ne tapogassuk!
A lemez mizériát sikerült megoldani. Nálunk a 316L (1.4404, KO 38 LC) elég ritka. Mindenki a 304-est (1.4301, KO 33) ajánlja. Kipróbáltam a 304-t, és már a tiszta deszt víztől is barna levet produkál. Hosszú távon nem tudom ez mit eredményez, gondolom jóval hamarabb kell a lemezeket cserélni. Tehát ezen ne akarjunk spórolni! Végül a 316Ti (1.4571, KO 35Ti) mellett döntöttem, ami a neve is mutatja titán ötvözet, ha lehet még egy fokkal jobb is, mint a 316-os. Sorban kapom a telefonokat, hogy a cégek nem foglalkoznak pár lemez kivágásával. Igen, ez igaz. Legtöbb helyen már a 2mx1m-es tábla sincs, amiből 72 db. 16cmx16cm-es lemez jönne ki. A nagyobból 100 db, de ennyi a legtöbb embernek nem kell. Az Italinox-nál nagy a választék, de ugye ők meg nem vágnak, aki vág az meg nem hoz be 1 táblánál kevesebbet.
Sokat kínlódtam a fittingek beragasztásával a végzáró lemezekbe il. tartályokba. Kipróbáltam mindenféle szupernek kikiáltott ragasztót, sz...t se érnek. El ne kiabáljam, a központi porszívó csöveihez ajánlott PVC ragasztó, úgy néz ki kiállja a próbát. A tartálynak egyébként megfelelő falvatagságúnak kell lennie, vékony falú tartályon a legjobb ragasztó sem fog csodát tenni.
Hamarosan lesz egy-két hírem elektronikákkal, jövőbeni terjesztéssel, beszereléssel kapcsolatban, de még korai lenne bármit is leírnom.
Üdv HHO2
folyt. köv.
