Sokan idáig esküdtek a semleges lemezek szükségességére. Páran vették a fáradtságot és kísérletekbe kezdtek, sokszor szétszedve, összerakva cellájukat. Kiderült annyira nincs hatással a dolgok menetére a minél több semleges lemez. Minden lemezbe áramot vezetnek. Sőt a legelvetemültebb kísérletezők arra jutottak, ha van egy 16 lemezes cellád, modjuk 25 Amperrel, ketyeg, és ad 2 litert/perc, ezt 4 felé szeded (4 külön cella, 4-4 lemezzel, párhuzamosan bekötve), így a 4 cellába összesen bevitt Amper töredéke lesz, a szimpla cellásnak, a gáztermelése pedig a többszöröse!!! Vagy, csökkented a 4 cella méreteit és fele-negyed akkora méretben fogja ua. a mennyiséget produkálni.

Stop. Itt van egy jó hírem amiből Te is profitálni fogsz, akár megépíted a tuti cellát akár megvásárlod. Megmondom őszintén gyenge szívemnek ez már sok volt, és úgy döntöttem, amint összevadásztam, az anyagokat újabb celláimhoz, az összes variációt letesztelem. A kapott eredményeket táblázatba foglalva, valamilyen formában közzéteszem. A HHO témának már elég nagy a tudástára a neten -már HHO kiállítás is van, volt elsősorban Floridában, de más államokban is. A sok használható infó mellett, egyre több a "hú de nagyot alkottam, de ellopták" című műsor is. Ezért is döntöttem a saját kísérletek mellett.

Kísérleteimben pár dolog állandó lesz: a koncentrátum, a lemezek mérete (16x16 cm) , a lemezek száma (15 vagy 16 kongigurációtól függően) a külső hőmérséklet, a feszültség(13.8 V), tesztek időtartama (30 perc). Amit változtatni fogok: a konfiguráció, Amperszám PWM használatával (pulzus szélesség modulátor), tömítések vastagsága (1 és 2 mm). Ami ezek függvényében remélhetőleg változni fog: gáz mennyisége, lemezek közötti feszültség, MMW szám(hatásfok).

Visszatérve a kísérletezőkre, hogy mindezt fokozzam, most kitalálták az ún. lyuk nélküli lemezekkel szerelt cellákat. Ugyanis a száraz cella lemezein likak vannak, felül a gáz távozását, alul az elektrolit bejutását elősegítendő. Mondták, no ez felettébb pazarló dolog mert a lemez furatainak pereméről az elektrolitbe csorgó áram tiszta veszteség. Igaz. Így a tömítésen keresztül alakítanak ki csatornákat, a gáz ki ill. a víz bejutásához, kis pumpával cirkuláltatva, ami felgyorsítja  a gáz kiválását az elktrolitből. Teszik ezt 0.2 mm-es tömítés alkalmazása mellett. Itt már az 1 mm-es lemez kevés, mert 2 tizedet a lemez simán púposodik, így 1.5-2 mm-es kell. Ez még áldásos is, mivel a rozsdamentes lemez elég rossz elektromos vezető. Kísérleteznek mindenféle bevonatokkal is rozsdamentes lemezre, a jobb vezetés érdekében.  Mondjuk aki ezt veszi, a zsebe utána nem fog púposodni... Arról is szól a fáma, hogy így közel 100%-ra, 9.28 MMW-re, mehet fel a hatásfok.

Véleményem szerint, ha sokan szert tettünk egy gazdaságosan működő cellára, elérhető áron akkor a magyar HHO rásegítéses autózás nagyot lépett előre.

Néha hozzászólásokat szívesen veszünk mini sorozatunkkal kapcsolatban: unjátok , jó nem jó, gőzöm sincs mi ez az egész, tanultam belőle, kipróbáltam, leégett a hajam, hülyeségeket írtok, ez nem így van stb.

folyt. köv.