Sziasztok "Feltalálók"!
A következő pár bejegyzésben (mini sorozatban) segítséget szeretnék nyújtani mindazoknak, akik még csak tervezik hogy építenek generátort, akik még kísérleteznek vele, akik építettek és akiknek jó eredménnyel működik is a hidrogén generátor. Lesz akinek pár dolog egyértelmű, őket arra kérem: legyetek türelemmel! Ez a blog mindenkinek szól. Az elméleti, tudományos részébe a dolgoknak nem nagyon akarok elmerülni, de helyenként szükség lesz rá, (bár nem túl mélyen). Tehát akinek türelme, kitartása van, lesz hajrá...
Röviden az én történetem: 1-1.5 éve kezdtem foglalkozni ezzel a témával. Gyakorlati ember vagyok, de eleinte nem értettem, hogy is működik ez a dolog, így 1 évig csak olvastam, gyűjtöttem az infót, mi miért kell, mit is építsek. Végül megvilágosodtam, és egy (vagyis rögtön 5) szárazcellás generátort építettem. Első pillanattól kezdve működik, mindenféle hiba nélkül. 1.4-es autóm fogyasztása 7.5-ről, 5.2-re sikerült leredukálnom, mindenféle hiba nélkül. MAP elektronikát már beszereltem, most készül a lambda szondához való, és a pulzus szélesség modulátor (ezekről később bővebben). Tehát finom hangolni szeretném a rendszert és elérni a 3 literes fogyasztást. Hasonló autóval, ami ráadásul 1.6-os már elérték, tőlünk nyugatabbra.
Elöljáróban pár tévhitet el szertnék oszlatni. Olcsón (ingyen) generátort, pláne ami működik is, nem lehet építeni!
Sokszor fogok hivatkozniaz USA-ra, az ott elért eredményekre és nem azért mert feltétel nélkül elfogadok mindent ami onnan jön. Több államban 10 ezrével működnek hibrid autók. Ők már túljutottak a kezdeti nehézségeken, rengeteg tapasztalatuk van. Egy-két emberke nagyon profi cuccot rakott össze. Most éppen többen a szablyozható gáztermelésen dolgoznak. Tudják milyen anyagokat kell egy épkézláb rendszerhez beszerezni. OK aláírom, ott olcsóbb és könnyebben hozzáférhető. Van amit én is onnan rendelek.
A lényeg: vannak anyagok amit be kell építeni. Ne akarjunk jó magyar módjára mindent helyettesíteni, megbuherálni egy olcsóbbal, ui. ennek nem ez az értelme.
No, mik vannak a piacon, amiból gázt lehet csiholni? Először is a drót-befőttes üveg kombináció. Kezdetnek nem volt rossz, úgy 2-3 éve, vagy ha csak fűnyírót akarsz üzemeltetni alapjáraton. Miért nem ajánlom ezt a megoldást: az üveg elég sérülékeny része a renszernek. Műanyag ún. Tupperware bödön, jó alternatívának tűnhet, de mivel ez liszt, cukor stb. tárolására készült, nem biztos, hogy jó ötlet motortérben elhelyezni. Végül a bödön lelke a drót. Itt álljunk meg egy szóra: a jó gáztermelés egyik feltétele, a minél nagyobb vizet bontó felület. Kérdésem: ha egy huzal felületét kiterítjük mekkora területet fogunk kapni? A válaszom: nem sokat -legalábbis ha jó eredményt akarunk elérni-, még akkor sem ha vastag és hosszú huzalt használunk! Ha egy bödönből sikerült 1/2 liter/perc gázt kicsikarni, legyünk nagyon-nagyon boldogok, de ez még mindig nem lesz elég számottevő benzin spóroláshoz. Hangsúlyozom a 1/2 liter nagyon jó. Legtöbb esetben ez inkább 2-3 deci. Marad a 3-4-5 üveges megoldás. Ekkor még nem is beszéltem a télen történő, üveg szétfagyás szindrómáról. Csak egy kis adalék:páran 1 bödönt 14.000 Ft-ért árulnak a neten. Ez szorozva 4-5-el, + elktronika, már nem is olyan olcsó. Tudom, ügyes vagy és megcsinálod olcsóbban... De még ott van az elhelyezés problémája. Legtöbb autóban nincs a motortérben hely 4-5, 1-2 literes dunsztos üvegnek.
Összegezve, ha stabil, jó hozamú, valamennyire profinak kinéző rendszert szeretnél összerakni, ezt a rendszert nem ajánlom. Kezdetnek, mikor nem volt más jó volt, ma már tudsz építeni jobbat, sokkal jobbat.
Mi van még? Variációk egy témára, dunsztos üveg lemezekkel. Aggályaim ua. mint az előzőnél. Itt már picit több gázt fogunk látni, mivel a lemezekbe vihető Amperszám is nagyobb lehet. Ebből a megoldásból 2 újabb probléma fakad. A lemez felülete még mindig nem elég, az üveg mérete miatt jó gáztermelésre, ha csak nem 20 literesbe tesszük. De a legfőbb probléma , amivel szinte mindenki hív: a ketyre jó esetben nem csinál semmit, mert a buborékok csak ücsörögnek a lemezen, rosszabb esetbenelforrja a vizet 15 perc alatt, még extrémebb esetben elolvadnak a vezetékek, egy esetben aki hívott, nála kiégett a motortér. Kérdezték: mi lehet a probléma? Őszintén szólva nem is próbáltam orvosolni, mert ez a rendszer sem éri meg, hogy kísérletezzünk vele. A képen ez a rendszer látható. Az már csak hanyagolható negatívum, hogy hatásfoka elég alacsony, mivel az elektrolitben lévő lemezek széléről, "lecsorog az áram", úgy ahogy a nagyobb levegő-víz stb. nyomás próbál a kisebb felé utat találni. Elektromérnökök biztos kiröhögnek, és tudnak tudoányosabb magyarázatot, de ennek leírásához szerintem ennyi elég. Röviden ezt sem javasolnám, de ha valaki ragaszkodik ehhez folytassa, valószínüleg eljut a következő lépésig, csak kicsit később.
Mi a következő lépés? Szárazcella. Miért száraz, nincs benne víz? Van benne , nyilván, csak nem a lemezek vannak vízbemártva, hanem a lemezek között úszkál a lötty. Stop, kézifék! Miből áll ez a lötty? Drága barátaim, először és gondolom nem utoljára: NEM SZÓDABIKARBÓNÁS CSAPVÍZ!!! Ha problémát szertnél generálni nem gázt, akkor ne higyj nekem. Tudom olcsó, meg néha ingyen van, de nem az "óccóságon" hanem a gázon van a hangsúly. Mi van ha mégis ezt használod? Nem elég lúgos, ezért nem segít túl sok gázt se keletkezni. Mérges gázokat termel CO-t és CO2-t. Összetételénél fogva bebarnul a lé, nagyon hamar. Tapaszatlatok szerint ez nem befolyásolja a gáz mennyiségét. De hogy néz már ki 1-2 liter tisztítatlan szennyvíz kinézetű lé a motorházban? Extra munka, csreberélni pár száz kilóméterenként. Csap vizet végképp ne használj mert még vízkövesedni is fog. A deszt víz 1L/1000 km nem egy tétel. Mi a megoldás? Kálium hidroxid, nátrium hidroxid vagy kálium karbonát, ami állítólag egyenértékű a hidroxidos testvérével de kevésbé maró hatású. Te döntesz, ja és lesz gázod!
Folyt köv.